2010-3-26
KLÍMABARÁT HÍRLEVÉL – 7. szám – 2010. március
http://klimabarat.hu/node/187
A Klímabarát Szövetség hírlevelét szerkesztette:
Antal Z. László, Jávor Ferenc, Leidinger Dániel.
A hírlevélre feliratkozhat, ha jelzi a szovetseg@klimabarat.hu címen.
Kérjük, küldje tovább, ha érdekesnek találta a hírlevelet!
1. A KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK HÍREI
Wágner Mónika: Fűszerkert kialakítása Hosszúhetényben A 2008/2009-es tanévben az Oktatási Közalapítvány által kiírt ,,Légy a jövőd gazdája" c. pályázaton nyert pénzből egy régi hagyomány, az iskolakert gondozásának felelevenítéseként, iskolai gyógynövény és fűszerkert kialakítása történt meg. Mivel a növények nyári gondozása nehezen megoldható, a gyógy- és fűszernövények telepítése mellett döntöttünk. Ezek nyáron kevés gondozást igényelnek, néhány alkalommal öntöztünk, kétszer pedig betakarítottuk a megfelelő növényi részeket.
http://klimabarat.hu/node/195
Raffai Renáta: Sorsfordító- Sorsformáló Alsómocsoládon A ,,Sorfordító- Sorsformáló" program keretében képzési helyet (Alsómocsoládi Konferenciaközpontban) és gyakorlati terepet (önkormányzati földterületek rendelkezésre bocsátása) biztosít az Önkormányzat… A foglalkoztatás hosszú távú cél, hogy a foglalkoztatottak a mezőgazdaságból és a termékek feldolgozásából képesek legyenek biztosítani saját és családjuk megélhetését.A helyben előállított alapanyagokból, nyersanyagból a helyi Idősek Otthona főz.
http://klimabarat.hu/node/197
2. HAZAI HÍREK
Tizedet szed Újpest
Termőföldet bérel az újpesti önkormányzat vállalkozókedvű kerületi családok számára, hogy maguknak termelhessék meg a betevő zöldséget, gyümölcsöt. Az ingyenes, de munkaigényes programban való részvételnek egyetlen fontos feltétele van, a megtermelt javak tizedét le kell adni az önkormányzatnak, hogy szétoszthassa a kispénzű nyugdíjasok, vagy más rászorulók között.
http://index.hu/belfold/2010/03/02/tizedet_szed_ujpest/
3. KÜLFÖLDI HÍREK
Gyökér Róbert: A számok fogságában – a kubai egyenlet megoldása A szovjet blokk összeomlását követően Kuba gazdasága valóságos mélyrepülésbe kezdett, miután elvesztette piacainak közel 80%-át, illetve olajellátásának a felét… a hirtelen kialakult krízist az Egyesült Államok 1992-ben bevezetett embargója csak tovább súlyosbította. A számokból továbbá arra sem derül fény, hogy a politikai ,,akaratnak" közösségi összefogással párosulva végül is sikerült leküzdenie a válságot – különösebb áldozatok nélkül (a 90-es évek közepén Észak-Koreában kitört éhínségnek közel 3 millió halottja volt. Faith Morgan dokumentarista eszközökkel leforgatott filmje, A közösség ereje (2007), ezeknek a háttérkörülményeknek a megismerésére ad lehetőséget.
http://klimabarat.hu/node/199
Vörösmarty Virág: Az Átalakuló városok * Az Átalakuló Város mozgalom egy kreatív és újszerű megoldást nyújt a mindenkit fenyegető globális, olykor megfoghatatlannak tűnő, de életünket mindenképp befolyásoló problémákra. Erőssége abban rejlik, hogy hosszú távú projektekben gondolkodik, amelyek környezetünk védelméért vannak, de nem mellesleg az elégedettségünket fokozzák, valamint több és jobb emberi kapcsolatot eredményeznek. A mozgalomban kezdetektől munkálkodó Totnes működése azt mutatja, hogy a megfogalmazott alapelvek nagyjából érvényesülnek és teljesíthetőek a célkitűzések. A rugalmasság kialakítása, közösség építése és az informálás, azaz a tudatosság növelése nagy szerepet kap helyi szinten.
http://klimabarat.hu/node/185
4. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS A HELYI CSELEKVÉS
Molnár Géza: Töredékek a holnapról
Gondolják csak végig, mi történt eközben a környező városokban, legyen szó Szerencsről, Sárospatakról, Sátoraljaújhelyről vagy épp Tokajról.
Az emberek a folyamat elején azt ették, amit a környező vidék lakossága megtermelt. Az élelem nagy része a falvakból származott.
Aztán lassan változni kezdett a helyzet. Eleinte csak egy megyei elosztóhálózat nőtt ki a semmiből. A tejet összeszedték, elvitték Miskolcra a tejgyárba, s onnan került vissza az üzletekbe. Hasonlókép járt a hús, a zöldség. Egyre többet és többet utazott, hogy a városi emberek asztalára kerülhessen. Most ott tartunk, hogy a tej példának okáért a nálunk ,,sokkal kedvezőbb" mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Szlovákiából kerül a TESCO polcaira, a tejtermékek jönnek Hollandiából, Dániából; a hús szintúgy, néha még Dél-Amerikából is.
http://klimabarat.hu/node/188
Lehel Csaba: A húsfogyasztás csökkentése * Az állattartás egyéb, súlyos környezeti ártalmairól már a FAO jelentés is beszámol, egyik zárómondata így hangzik: ,,E jelentés eredményei azt sugallják, hogy ennek a politika fő témájának kellene lennie, amikor a termőföld leromlás, klímaváltozás, levegőszennyezés, vízhiány, vízszennyezés, és a biodiverzitás elvesztésének problémáival foglalkozunk. Az állattartás hozzájárulása a környezet problémáihoz hatalmas mértékű, és potenciális hozzájárulása a megoldásukhoz ugyanolyan nagy."
http://klimabarat.hu/node/184
Bíró Péter: Túlélési naplómból – 2010 Pedig klímacsúcsokat hívtak össze a hatalmak vezetői, klímakonferenciákat tartottak a tudósok és a klímabarát települések, klímaköri üléseket az átalakuló városok, de ott is elkényelmesedtek, egymásra vártak, dokumentációkat készítettek, ahelyett, hogy ugyanúgy összefogtak volna, mint szárazföldi árvíz idején a gátépítők.
http://klimabarat.hu/node/186
5. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS A TUDOMÁNY *
Dr. Brezsnyánszky Károly: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (International Year of Planet Earth) – a földtudományok nemzetközi tudományos- és ismeretterjesztő programsorozata – 2007-től 2009 végéig tartott. E hároméves időszakból
2008 tematikus ENSZ-év volt, amely egyrészről arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen szoros kapcsolat létezik az emberiség és Földünk között, másrészről azt kívánta bemutatni, hogy a földtudományok milyen sokrétű lehetőségeket kínálnak az emberiség kiegyensúlyozott jövője érdekében.
http://klimabarat.hu/node/194
Takács Sánta András: Kiútlehetőségek a környezeti válságból A tanmesében, a közlegelők történetéről szól, alapvetően egyrészt rövid és hosszú távú érdek, másrészt egyéni és csoportérdek áll szemben egymással. Két alapvető kérdés merül tehát föl: (1) Miként lehetne megakadályozni a csoport tagjainak (nem feltétlenül csak
egyéneknek) a saját rövid távú érdekeiket szolgáló, ám a csoport jólétét a környezeti problémák révén fenyegető, versengő viselkedését?
(2) Miként lehetne elősegíteni a csoport jólétét (a közjót) szolgáló, a hosszabb távú szempontokat is tekintetbe vevő, együttműködő viselkedést?
A szerző cikkét a Kovász online kiadásából vettük át.
http://kovasz.uni-corvinus.hu/2009/tsa.pdf
http://klimabarat.hu/system/files/tsa-kiutlehetosegek.pdf
6. TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK VII.
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor sorozata Mind a hagyományok ereje, mind a belső erőkre támaszkodás kapcsolódik a következő önvédelmi mechanizmushoz, melynek lényege az, hogy az egyén a válságos helyzetben meghatározott alapnormákra, alapértékekre támaszkodik. (Feltételezi, hogy ha a világ látszólag teljesen szétzilált, felfordult is, mindig vannak olyan alapértékek, amelyekhez ha az ember ragaszkodik, s azokat nem adja fel, akkor ez egy fajta bázist jelenthet számára a túléléshez)
http://klimabarat.hu/node/189
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = A Klímabarát Települések Szövetségének Hírlevele A korábbi hírlevelek: www.klimabarat.hu/hirlevelek
web: www.klimabarat.hu
e-mail: szovetseg@klimabarat.hu
Elküldve: 2010. március 24.
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
SO2 
NO2 
O3 
Szálló por
A Program dokumentumai letölthetőek a dokumentumtárból